Győrffy Sándor Versei

 
 Győrffy Sándor Versei
 
 Mit mondhatunk...
 
Mit mondhatunk annak, aki nem hallja már.
Míg hallhatta volna, beszédre rest volt a szánk,
és nem írtuk meg soha a levelet.
Mit mondhatunk róla, hogy hozzánk közel állt,
de nem mondjuk, hogy lépni tőlünk nem tudott.
Mit mondhatunk azoknak, akiket itt hagyott,
hogy fájdalmukban őszintén osztozunk,
de nem mondhatjuk, ha kell –
helyette ott leszünk.
Mit mondhatunk magunknak – itt hagyott cimborák,
hogy számoljuk már mi mikor következünk.
Mondjuk el hát – ha ez vigasztalás –
hogy ő bennünk él tovább
- amíg emlékezünk.
 
 10 x 10
 

Merészeld vállalni önmagadat,
Mert őseid benned testesülnek,
Ne szervezetek szabják utaid,
Sorsod eleve elrendeltetett.
Engedd szárnyalni képzelő erőd,
Így eljuthatsz a legfelsőbb Jóig,
És létrehozhatsz alkotásokat.
Ismerd meg a világ minden színét,
Tanuld megszőni belőle magad:
Szeretettel segítve másokat.