Katamát, az eltűnt a zselici kolostor

 Katamát, az eltűnt a zselici kolostor

 Beszélgetés Lévai József Györggyel a pogányságról, egy harangról és a besenyők dolgairól

 A zselici múlt egyet jelent a pogány kori titokzatossággal. A Dunántúl máig vadregényes, erdős-dombos területéről (amely Somogy Baranya határvidéke) keveset tudunk, annyit bizonyosan, hogy még a nevét sem fejtette meg pontosan senki. Olyan neveket, amit az etimo-lógus nem ért, ószlávnak titulálja. A Zselicben is az elszlávosodott avarok után keleti törzsek jelentek meg, előbb a hunok, aztán a besenyők peremvidékei lett a Zselicség.

 Nemrégiben éppen Somogyban találták meg azt az egyedülálló hun áldozati üstöt, amely párját ritkítja. Nem kétséges tehát, hogy a római légiók, aztán Attila törzsei, majd ötszáz év múlva a honfoglalók velük találkoztak össze. Lévai József György ismert kaposvári helytörténész, aki, itt jegyezzük meg az 1956-os somogyi események egyik vezetője volt, ezért több évig börtönben is ült évtizedeken át kutatta a Zselic múltját. Néhány honfoglalás kori

titokért tehát Somogyország fővárosába utaztunk.

 Bekes József