A Bibliai Eszter utódai

 Papp Kálmán

 A Bibliai Eszter utódai

 (Mint előadás elhangzott a T.N.E.-estjén)

 Azt mondja egy magyar közmondás: „Mondj igazat, betörik a fejed.” Én most sok igazat fogok mondani, amiket részben elhallgattak, másrészt meghamisítottak, vagy kiforgattak. Ezért arra kérem Önöket, hogy ne törjék be érte a fejemet. Nem kritizálok, nem bírálok, csak száraz tényeket rögzítek.

 Én a szentnek nevezett Bibliának az úgynevezett ótestamentumi, vagy ószövetségi részét háromszor olvastam át, míg az újtestamentumot csak egyszer. Mint tudjuk, a Biblia két
részből áll, az Ószövetség a zsidó Tóra, a zsidók által részben meghamisított, Babilonban – a fogságban – összelopkodott
történelmük, rablásokkal, gyilkosságokkal és szexszel telített
ponyvaregény-szerű írás 822 oldalon, míg a Krisztus tanításával és életével foglalkozó Újszövetség, csak 276 oldal.

 Az Ószövetségben, vagyis a Tórában van megírva az a bizonyos Eszter története, ki a zsidókat annak idején megmentette, sőt lehetővé tette, hogy a zsidók minden következmény nélkül több mint 75.000 perzsa férfit, nőt és gyermeket legyilkolhassanak.

 Dr. Kósa Barna volt törvényszéki bíró, jelenleg ausztráliai lakos, több angol és amerikai történetkutatóval együtt megírta a zsidók történetét és néppé való kialakulásukat. Ennek ismerete nélkül nem értjük meg az Eszter szerepét.

 Ezelőtt mintegy 3000 évvel KisÁzsia területén már egy tömbben
éltek a sémita népek, kiknek az volt a szokásuk, hogy bűnözőket nem irtották ki, hanem a nagy lakott terület közepén lévő pusztaságba, illetve annak közepén lévő nagy oázisba zavarták ki őket. Hol azok családot alapítottak s mikor már nagyon elszaporodtak, e gyűrűből ügyesen kivándoroltak és kint is tovább éltek együtt, azok lettek a zsidók. Így érthető az ők
csalási, és más népektől való ingyenélési hajlamuk, uralkodási vágyaik, amelyeknek előzményei a Jehovával kötött üzletszerű szerződésük, mert mint tudjuk, a vér nem válik vízzé.

 Visszatérve Eszterre, tudjuk, hogy a zsidókat Nabukodonozor babiloni uralkodó fogságba hurcolta Babilonba, ott ismerkedtek meg az ősi szumír történelemmel, amit kiforgatva, magukra alakítva tulajdonukba vettek. Majd később, mikor a perzsák
meghódították Babilont a zsidók közreműködésével, mert titokban ők nyitották ki a kapukat a perzsa sereg előtt, ezért szabadon engedték őket. Egy részük visszatért Jeruzsálembe
és környékére, a régi lakhelyükre, míg egy kisebb rész Perzsiába vándorolt, hol tovább élték az ő megszokott életüket, csaltak, loptak s ahol csak tehették, a népet kizsákmányolták, amiért a nép jogos haragjában nem egyszer bosszút állt rajtuk. Hogy ettől
megszabaduljanak, egy Mardokeus nevű zsidó férfi kiagyalta, hogy az unokahúgát, Esztert, ki nagyon szép leány volt, becsempéssze feleségnek a perzsa uralkodóhoz, kit Xersesnek
hívtak, bár a Biblia Ahasvérusnak nevezi. Ez sikerült is neki, mert Eszter annyira elbájolta az uralkodót, az minden kívánságát teljesítette néki, valóságos báb lett Eszter kezében. Még azt is megengedte, hogy egy napig szabadon rabolhattak, gyilkolhattak
a zsidók, minden következmény nélkül. Sőt, mivel az áldozatokat a zsidók kevesellték, még egy nap gyilkolási engedélyt adott nékik. Így két nap alatt több mint 75.000 embert, aszszonyt és gyermeket gyilkoltak le.

 Ezt az emberirtást ünneplik a zsidók a Purim, vagy magyarul
hosszúnap néven. Ez volt a bibliai Eszter története, ami a szent Bibliában is meg van örökítve, a krisztusi szeretetet hirdető kereszténységnek példaképpen.

 Ezt a példát követte velünk, magyarokkal szemben a nyugati keresztény fehér ember világa, karöltve a Vatikánnal, két esetben is.

 Miután Árpád utolsó honfoglalása után, három esetben megpróbálták a „Drang nach Osten” már akkor is meglévő célkitűzésüket megvalósítani minden eredmény nélkül, a harmadik nagy támadás a pozsonyi csata volt, ahol püspökök és érsekek vezetésével mintegy százezer német vonult fel a magyarok ellen, igaz súlyos vereséget szenvedve, de ahol elesett Árpádnak 4 fia is, sőt Árpád az ott szerzett sérülésbe 3 nap alatt maga is hősi halott lett.

 Az első „Eszter”-t, Adelheidet ezután építették be az Árpád-házba Gézához feleségnek, hasonló módon, mint a bibliai Esztert a perzsa uralkodóhoz Xerses-hez, aki szintén nagy hatalmat gyakorolt, lovagolt, vadászott, sőt haragjában még embert is ölt. Az események azt igazolják, hogy Géza egy gerinctelen ember volt, akit a felesége Adelheid az orránál fogva vezetett. Az apja: Taksony még olyan nagy tekintély volt az akkori
világban, hogy egy esetben őt hívták meg bírónak a pápa és a bajor uralkodó közötti vita eldöntésére.

 Ez az „Eszter” volt az anyja I. István királynak, amit a mi
történészeink elhallgattak, sőt István anyjának Saroltát, az erdélyi vezér, Gyula leányát tanították nékünk. Az igazságot Dr. Padányi Viktor volt kolozsvári egyetemi tanár derítette fel, amit a lapunkban – A Nap Fiaiban – is közöltünk. Padányi otthon finnugoros volt, mint a többi történészünk, mert csak az kapott katedrát, aki a finnugor hazugságot elfogadta és azt tovább terjesztette. Padányinak az emigrációban nyílt ki a szeme, a sok
külföldi történelemszemlélet megismerése után. Volt otthon egy Lázár József nevű középiskolai tanárunk, akit Hóman háromszor helyezett át különböző vidéki iskolákba, majd a végén eltávolították a tanári pályáról, mert nem volt hajlandó a finnugor
elméletet elfogadni és azt tanítani. Végül ő is az emigrációban, az USAban halt el.

 Ezek után érthető I. István király pipogyasága, akit a Vatikán által oda küldött Adalbert nevű, cseh származású, magyarul nem beszélő szerzetes nevelt fel, állandó német környezetben. Az Adelheiddel bejött német lovagok közül Hunt és Pázmán voltak István katonai nevelői, parancsolói, Pilgrin és Günther a palota grófjai, kikkel csak szintén németül tudott értekezni, így nem csoda, hogy még magyarul sem tudott beszélni. Teljesen szerzetesi nevelést kapott és így az idegen keresztény papok révén, a magyar nyelv helyett a latin nyelv lett a hivatalos nyelv Magyarországon, mintegy nyolc évszázadon keresztül. Magyarul csak a jobbágy, rabszolgákká lesüllyesztett, állati sorban élő parasztok beszéltek. Sőt, hogy még jobban sakkban tartsák őt, a Garam folyó vizében Wenzelin gróf, a teuton lovagrend nagymestere teuton lovaggá avatta s ezzel őt maga alá fokozta úgyannyira, hogy ez időtől kezdve Wenzelin lett az úr egész Magyarországon.

 Így az is érthető, hogy Wenzelinnel az élén a német rabló-lovagok egyenként kiirtották a magyarság vezető rétegét, családostul. A birtokok pedig a német lovagok kezébe kerültek, kik később szép magyar neveket vettek fel, de lélekben a
magyarságtól mindig idegenek maradtak. Így alakultak ki a Pálfy,
Károlyi, Eszterházy stb. családok, akik a magyarságot nyúzták, és minden nemzeti megmozdulás letörői voltak, az idegen lelkű keresztény főpapokkal együtt. De ezek utódai között is akadt kivétel, akiket nem lehet a bűnösök közé sorolni.

 Az I. István előtti történelmi iratokat István parancsára – még a
családi okiratokat is – elpusztították, így feltevésekre és következtetésekre vagyunk utalva, s könnyen el lehet a
hazugságokat hinteni, amit Budenz és fiókái meg is tettek, sőt még ma is sokan megtesznek, s így lehetünk finnugorok.

 Ezzel az Adelheid-Eszterrel megindult az Árpádház elkorcsosulása, mert 300 év alatt egy esettől eltekintve, magyar fajú királyné nem volt Magyarországon. Mindig idegen vérű asszonyokat hoztak, akik hozták a saját pereputtyukat is, s így a vezető réteg mindinkább magyarellenes idegenekből alakult ki.

 István királyról már több esetben beszámoltam, ezért inkább rátérek a második Eszter hasonló szerepére, kinek köszönhető, hogy a kátyúból lassan kiemelkedő magyarság ismét visszaesett a halál mezsgyéjére, ahol ma is van.

 A második Eszter pedig pápai utasításra került a magyar trónra. A Körösi Csoma Történelmi Társaság első számú ismertető füzetében írta: „Kovács Gyula huszárkapitány, ki 1927-30 között a Római Magyar Egyesület elnöke és a magyar őstörténelem nagynevű kutatója volt, az ő felkérésére Páter Nagy Cornelius
magyar jezsuita szerzetes a vatikáni irattárban addig tanulmányozta a középkori aktákat, míg végül megtalálta ott Mátyás király és Krébecz Piroska házasságkötésének hivatalos
okmányait. Ezek az adatok Kovács Gyula családi levéltárába kerültek és a Baráthosi Balogh Benedek történelemkutató innen vette a következő megállapításait: Mátyás király trónra lépése után rövidesen feleségül vette Krébecz János udvari főlovászmester leányát, Piroskát. A házassági okmányon Mátyás
király még a családi nevén, Veréb Mátyás szerepel. Az esküvő a budai várpalotában történt.

 Az idevonatkozó okmányok a Vatikánba kerültek, mert a pápa „vétót” emelt a házasság ellen és azt érvénytelenítette. Mátyásnak politikai okokból Beatrixet kellett feleségül vennie.”

 Ennyit az ismertető füzetből. De ehhez még hozzá kell fűznöm, hogy a történelmi ismereteinkben tényleg szerepel egy Corvin János nevű fia Mátyásnak, akit később Mátyás halála után Bakócz Tamás esztergomi érsek – ki az érsekségét Mátyásnak köszönhette – karhatalommal elpusztított a fiával együtt. (Lásd Málnási Ödön „A magyar nemzet őszinte története” című munkáját.)

 De ma már tudjuk azt is, hogy e házasságkötés előtt a török szultán unokahúga volt a menyasszonya Mátyásnak, de a házasságot a pápa meghiúsította azzal, hogy a Szelim herceg vezette háztűznéző követséget a magyarországi pápai követ révén a Száva mellett meggyilkoltatta. Így ez a házasság is meghiúsult. Képzeljük el, hogy ha ez a házasság létrejön, ma hol tartanánk? Nem lett volna török 150 éves megszállás, hanem a törökökkel közösen, a minket halálra ítélt Nyugat ellen fordulhattunk volna. Az István által lezárt keleti határt kinyitottuk
volna s az ott maradt magyar véreinket a lakóhelyükkel együtt Magyarországhoz csatolhattuk volna. Hol volna ma a magyar határ? Valahol az Ural közelében, sok százmilliós nép lehetnénk. Nem lett volna zsidó bolsevizmus, de Trianon sem. Erre később
visszatérek.

 Tudjuk, hogy mi lett a második Eszterrel, Beatrixszel kötött házasság következménye. Nemcsak az, hogy Beatrix magtalan volt, hanem még ez Eszter révén Mátyást fiatalon elpusztították,
mérgezett fügével.

 Testvéreim! Nékünk az utolsó ezer évben mindig csak hazudtak s ma is nagyon sokan hazudnak. A hivatalos finnugor álláspont is hazugság. Valamint az is, hogy ha nem vettük volna fel a kereszténységet, elpusztultunk volna.

 De nézzük meg a harmadik, napjainkban történt Eszter esetét is, ami szintén nagy befolyással volt és van a mai magyar állapotokra.

 Mint tudjuk, a marxizmus három részből van felépítve. Az első, az ideológiai résszel foglalkozik. A második, az ún. szociális-demokrácia, míg a harmadik fokozat a kommunizmus. Ennek az ideológiának az építői Marx, Engels és Lassalle voltak, mind a hárman a „választott” nép fiai, zsidók, és az egész zsidó világuralmi célt szolgál. Ennek az alapján épült fel az oroszországi bolsevizmus.

 Ma már Oroszországban a hírek szerint több mint 200 zsidó tábornok van a hadseregben. A világ legnagyobb és legtökéletesebben felszerelt hadserege és hadi tengerészete az oroszországi ármádia.

 USA megszüntette a hadkötelezettséget, sok leány-katonája van, akiknek a fele – az újságok szerint – másállapotban van.

 Egy másik újsághír: Az USA hadügyminiszternek a helyettese egy tábornok, a saját helyettesével, egy ezredessel egy finom és titkos műszert szállított az egyik hadcsoportnak, teherautón.
Útközben az autó egyik gumija kilyukadt, a sofőr egy nő volt,
katona-őrmester, ki szintén másállapotban volt, nagy hasával nem tudta a gumit kicserélni, ezért a tábornoknak és az ezredesnek kellett a gumicserét megcsinálni. Ez a mai USA, világhatalom! Ezekről a dolgokról sokat lehet megtudni A Nap Fiaiból!

 Azt tudjuk, hogy a zsidóság a keresztények szent bibliájából merített és merít ma is. Ennek az alapját a hatalmas birodalmat alkotó és magukból vezető réteget kitermelni nem tudó orosz népben találták meg. Ezt a népet és országot találták a legalkalmasabbnak az alapok lerakásához. Ezért 1917-ben, mikor Oroszország háborúban volt, ami a nép nyomorúságát még a korábbiakhoz képest még nagyban fokozta, úgy látták, hogy eljött az ő idejük, hogy az eddigi elméletet a gyakorlatba átültessék. Egy Kerenszkij nevű oroszországi zsidó volt az elindítója, ki fellázította a mai Leningrád, de akkori Szentpétervár helyőrségét, élén a tengerészekkel, megcsinálta a forradalmat,
a cári családot őrizetbe vették és ezzel megindult Oroszországban az Internacionálé 2-ik fokozata, a szociáldemokrácia. De Kerenszkij melléfogott azzal, hogy a háborút folytatni akarta a Központi Hatalmak ellen, amit a német diplomácia ellensúlyozott azzal, hogy megállapodott a Svájcban, emigrációban élő zsidó Leninnel, hogy a németek becsempészik
őt Oroszországba és a maguk módján segítségére lesznek, hogy Lenin ott az uralmat megszerezhesse, ha a háborút azonnal megszünteti. Mint tudjuk, Lenin az Internacionalizmus 3-ik tagozatának, a kommunizmunak volt a híve.

 Valóban sikerült is Leninnel Kerenszkijt kiebrudalni Oroszországból, ki New Yorkban élte le napjait. Ezzel a kommunizmus megindult Oroszországban a maga módján, kegyetlenkedésekkel, gyilkosságokkal, vagyon-elrablásokkal, stb.

 De Lenin pár év múlva elhalt és utána két utód maradt, akik semmiképpen sem tudtak megegyezni, mert mindkettő a diktátor szerepét magának szánta. Az első volt a goj Sztálin, míg a másik a zsidó Trockij. A vetélkedésből Sztálin került ki győztesen, míg a zsidó Trockijnak menekülnie kellett. Elmenekült Mexikóba, hol ismeretlen tettes, vagy tettesek végül is eltették láb alól, meggyilkolták.

 Igen ám, de a zsidóság sehogyan sem tudott megbékélni a goj Sztálinnal. Nem maradt más hátra, mint a bibliai Eszter beépítése. Becsempészték hozzá a szép Kaganovics Rózát
titkárnőnek. Miután Sztálin második felesége is meghalt a kórházban, elérkezettnek látták az időt a cselekvésre. Mint az egyik helyen olvastam, egy alkalommal, mikor a szép Róza referált és aláíratott a diktátorral, félre állt egy kissé, majd a
szoknyáját felemelte s harisnyáját a combja tövén igazgatta, hogy a korban lévő Sztálin is gyönyörködhessen a mutatványban.

 Siker koronázta a mutatványt, mert Sztálin többé nem tudott szabadulni a gyönyört okozó látványosság hatása alól. Nemsokára megtörtént a házasságkötés, sátorban, rituális szokás szerint, rabbi által.

 Ennek meg is lett a következménye, mert sokáig azt hitte az öreg „bölcs” Sztálin, hogy megnyergelte a világ zsidóságát, mert ellátták őt a világ minden részéről búzával, pénzzel, produktumokkal, mindennel, amire csak szüksége volt. Mint tudjuk, pld. USA féláron szállította a szovjetnek a búzát, hitelbe, amit soha sem kellett megfizetni, de azt napi áron árulta a szovjet készpénzért az arab államoknak. Az európai és amerikai zsidó bankok sok ezer billió dollár hitelt nyújtottak nekik, amiket soha sem tudnak és akarnak visszafizetni. Sőt, a zsidó bankok között valóságos vetélkedés folyik ma is, hogy melyik tud nékik többet adni.

 A világ egyik legnagyobb bankja, a New York-i Manhattan Bank, amelyik – mint a lapok írják – Moszkvában fiókot nyitott. Vagy talán teljesen odaköltözött? De minek? Ahol nincs szabad kereskedelem, magántulajdon, ott mit keres egy banküzlet?

 Egyszer csak kinyílt az öreg Sztálin szeme is, mert rádöbbent, hogy nem ő nyergelte meg a világ zsidóságát, hanem ő van befogva a zsidók szekere elé. Erre mit tehetett, elhatározta, hogy
az oroszországi zsidókat összegyűjti és a Csendes-óceán partján csinál egy zsidó szovjet tagállamot. Ami azt jelentette volna, hogy a ma kulcspozícióban lévő zsidóknak át kellett volna adni a helyüket a gojimoknak.

 Ekkor érkezett el az Eszter szerepe, mert egy héten belül az öreg bölcs Sztálin megtért az őseihez, ha egyáltalán voltak ősei. Mint látjuk, az Eszterek mindig teljesítették a rájuk bízott feladatokat.

 Az is érdekes, hogy a Sztálin után következő Malenkov csak pár napig lehetett utód, mert már régebb idő óta hadi lábon állt az egyik, talán legnagyobb hatalommal rendelkező zsidó Berijával, a Cseka főnökével, s rögtön kihasználta a főnöki fölényét és Beriját
eltetette láb alól, amit a zsidók soha nem tudtak neki megbocsájtani, ezért mennie kellett a főnöki székből. Hogy hová lett, mi történt vele, eltűnt, de erről nem mond semmit a hírszolgálat. Az utódja, mint tudjuk Hruscsov, az ukrán lett.

 De ha már itt tartunk, azt is érdemes lesz megemlítenem, hogy volt idő 1968-ban – mikor Csehszlovákiát megszállták –, hogy a szovjet területek különböző helyein apró nacionalista parazsak keletkeztek, amik bizonyos ébredést jelentettek. Mi lehetett ellenük tenni? Majd elmondom, de ehhez ismerni kell a kínai kommunizmus és a kínai nép történelmének egyik részét is.

 A feudalizmus kialakulásának kezdetén Kína sem volt kivétel, mert ott is felütötte fejét a mandarinok berkeiben a feudalizmus, minek későbbi következménye ugyanaz lett, mint a többi feudalista államokban, mint nálunk, Magyarországon is: a
magyart irtó nagybirtok rendszer. Az oroszországi kommunizmus hatása alatt ott is akadtak a kommunista rendszernek követői. Az egyik legnagyobb követője volt Mao Ce Tung, aki elment Moszkvába is, s ott élt hosszabb ideig és bejutott a legmagasabb körökbe is, mert az oroszországi zsidó vezetők benne látták a kínai kommunizmus megteremtőjét. De Mao Ce Tung belelátott
a kártyájukba, amit azok nem vettek észre.

 Kínában is úgy indult el a kommunizmus, mint Oroszországban. Ott Csan Kai Sek indult előbb, míg Mao Oroszországban élt, így tőle kellett átvenni a hatalmat és a bolsevista rendszert megteremteni, éppúgy mint Oroszországban történt Lenin és Kerenszkij között. Ebben az oroszok segítségére voltak Maonak, minek következtében Csan Kai Sek kiszorult Kínából és a Formosa-szigeten ütött tanyát.

 Amint Mao kiépítette a maga rendszerét és elég erősnek érezte magát, hogy a zsidóktól megszabaduljon, az ország területén lévő összese fehér embert kirakta az országból. Volt nagy
felhördülés a zsidók részéről, teljes hatalmukat bevetették, és hogy a gojok figyelmét nehogy felkeltsék, az összes hatalmunkban lévő állammal elrendeltették Kína bojkottálását és vesztegzárral való elszigetelését minden más államtól. Így akarták őket kiéheztetni és egy Mao elleni forradalomba belevinni. De amit a végzet és a sors elrendelt, az oroszországi parazsak más elhatározásra bírták a zsidókat, mert más mód nem állt a rendelkezésükre, mint Kína igénybevétele.

 Emlékezzünk vissza, mikor a lapokban olvashattuk, hogy a világ legnagyobb államának államfője Nixon, egyszerre csak a kis piszkos balkáni állam fővárosában, Bukarestben termett és ott az utcán ropta az oláh nemzeti táncot, a hórát az oláh lányokkal és menyecskékkel. Mindenki elcsodálkozott ezen a természetellenes és képtelenségnek tűnő cselekedeten, aminek az okát még ma sem látják nagyon sokan.

 Röviddel a látogatás után írták a lapok, hogy az oláh államfő ellátogatott Pekingbe, aminek senki sem tulajdonított semmi jelentőséget. De ezután kb. 2-3 hét múlva újabb és érdekesebb hír jelent meg a lapokban, a Pekingben megtartott USA-Kínai ping-pong (asztalitenisz) mérkőzésről. Ezután nemsokára Pekingben megjelent Nixon is, az USA államfő. Mindenki csodálkozott ezen is, de a rejtélyt nem tudták megoldani, amire csak később, kb. egy újabb hónap múlva – mikor Nixon Moszkvába látogatott el – kezdett az eddigi homály derengeni egyesek szemében. Mert a kínai elszigetelés fel lett oldva, így Kína lélegzethez jutott anélkül, hogy a korábbi Mao rendelkezést vissza kellett volna vonni, ami a mai napig érvényben van, a fehér embervilág szereplése Kínában végleg megszűnt.

 Vagyis röviden: Nixon közölte a kínai vezetőkkel, hogy a vesztegzárat megszűntetik, ha USA segítségére lesz egy esetleges USA-orosz konfliktus esetében. Természetesen Kína erre szívesen vállalkozott, mert korábban az orosz cárok nagy területeket csatoltak le Kínából, ami ma a kínai túlszaporodás
folytán nagyon hiányzik Kínának, s az orosz nem hajlandó
azokat visszaadni, pedig azok a területek gyéren lakottak és mongoloid népek lakják azt. Majd Moszkvában Nixon bejelentette, hogy amennyiben azokat a parazsakat nem fojtják el, akkor USA Kínával közösen csinál rendet Oroszországban. Ezek után azokat a parazsakat erélyes kézzel kíméletlenül elfojtották Oroszországban. A mai USA-orosz torzsalkodás is, valami hasonló parazsakra enged következtetni.

 De ebben a dologban van még egy másik tanulság is, hogy úgy az USA, mint Kína tudja, hogy ki az oláh, akit minden piszkos munkára fel lehet használni, ha abból az oláhnak némi haszna származik. Ez esetben az USA-i és a kínai kapcsolatok pillanatnyi előnyei, ami már is jelentkezett az USA-i legfőbb vámkedvezmény megadásával az oláhoknak.

 Boldogult Mindszenty bíboros azt mondta az egyik templomi prédikációjában, hogy „nékünk magyaroknak lélekben kell újjászületnünk.” Ez így is van. De kinek kell újjászületnie? Aki már nem él, halott. Tehát ez a kijelentés közvetett beismerése
annak, hogy a mi lelkünket megölték és az ma halottnak számít.
Ennek tudható be az a torzsalkodás, egymás meg nem értése, önzés, testvéri szeretet hiánya. Mert a korábbi I. István előtti nagycsaládi, ma pogánynak mondott rendszerünkben megvolt az egyetértés, testvéri szeretet, az élre mindig csak az odavalók
kerülhettek, így az igazság mindig érvényesülhetett, míg ma mindenütt az egész világon a hamisság a győztes, mit a trianoni békeparancs is igazol.

 (folytatjuk)

 A Nap Fiai, Argentína,

 1978. 11-12. szám