A magyar ünnepek eredete, értelme, és újjászületésük

 
 Múltunk és ünnepeink
 
 Grandpierre Atilla
 
 A magyar ünnepek eredete, értelme, és újjászületésük
 
 A magyar-szkíta eredetmonda nyomai a magyar ünnepek körében
 
 A magyar ősvallás központi alakja Boldogasszony. Boldogasszony ünnepei: az őrző, és a gyógyító Boldogasszony. Ünnepe a szombat. Ünnepe az évkörben: január a Boldogasszony hava. A gyógyító Boldogasszony ünnepe Karácsony után, aprószentek napja (dec. 28) körül. Ide mutat az aprószentek napján szokásban lévő nyírfavesszőzés. A vesszőzés alatt azt kérdezik a gyerekektől: hányan vannak az apró szentek? Amire reá kell mondaniuk: 144 ezren (122! 12-es
számrendszer, káldeus eredet?). Boldogasszony a nőnem pártfogója, védője, de ha kell, büntetője is. Nagyboldogasszony „ez világnak megépítő asszonya”, „Föld édesanya”. „Kutatásaink legérdekesebb eredménye: a Boldogaszszony pohara” (Kálmány Lajos: Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya, akadémiai székfoglaló, 1885. március 2). Anonymus Zulta születéséről írja, hogy népünk elmondhatja magáról, hogy eleinknek régi élő szokása szerint tartja ma is a gyermek születő ünnepét, két ízben, a csökkben (születés) és az avatást követő evés-ivásban, melyet Boldogassszony poharának nevez. Magát Boldogasszony poharát felmutatják és eláldják, mely csakúgy nagy becsben áll a nép előtt, mint a székelyek előtt a székely áldozó pohár. A Boldogasszony poharát az asszony nem ujjaival fogja meg, hanem tenyerére teszi és felmutatja az ajkáig és úgy áldja el. . . . . . . .
 
 Nagy Tibor