Turáni gondolat és életszemlélet

 Baráthosi-Balogh Benedek

 Turáni gondolat és életszemlélet

 Mikor első japáni utamról hazakerültem, az Iparcsarnok kiállításának előadótermében tartottam egy előadást. Ott volt Apponyi kultuszminiszter úr is. Előadás után magához intett s az ott lévő előkelőségek előtt azt mondta, hogy felfogásom nagyon különös és állításaim a tudomány által nincsenek alátámasztva. A hosszú eszmecserét itt nem írhatom le, de híven követem néhány megjegyzésemet.

 Az emberfajoknak éppen úgy megvannak faji sajátosságaik, mint akár az állatfajoknak. A róka ravasz, a farkas alattomos, a kutya hűséges. Ilyenszerű mélyreható különbség van az árja és turáni fajok világnézete között. Különbség, amely majdnem áthidalhatatlan. Az árja fajták felfogása szerint mindenki rossz és gonosz, amíg az ellenkezőjéről meg nem győzte őket. A turáni lélek ezzel szemben
mindenkit jónak és becsületesnek tart, amíg meg nem győződött az ellenkezőjéről. Ez a felfogás vezette a két faj történeti életét. Az árja népek kasztrendszert, rabszolgaságot teremtettek, a turániaknál a szabad egyén önként társult államalakítóvá és csak szolgát ismert, aki, ha érdemes volt reá, szabad harcosként olvadhatott a nemzet testébe.

 (Magyar Könyv, 1941.)