Keleti bölcsek
Keleti bölcsek
Buddha
Ázsia világossága, a hindu Guatáma Buddha, Kr.e. 580 körül született. Fejedelmi nevelésben részesült, 16 éves korában megnősült és „tizenhárom évig gondtalanul éli világát, a földi örömöket élvezve”. Huszonkilenc éves korában megcsömörlik az érzéki élettől, elhagyja feleségét és gyermekét, majd hat évig vezeklő életet él. Itt meglátja a „négy megváltó igazságot” (ekkor veszi fel a Buddha = felvilágosodott nevet) és negyven esztendeig vándorolva hirdeti azokat.
Tanainak gyűjteményét 1679-ben adták ki Japánban, mely több mint 2000 kötetre terjed. Főbb vonásaiban tartalmazza: 1. a benáresi beszéd négy igazságát, 2. a lélek nemlétét és helyette felvett öt létmozzanatot, 3. a tizenkét tagú oksági formulát, 4. Buddha etikáját.
Tanainak lényege a felesleges emberi kívánságoktól, vágyaktól és szenvedésektől való megszabadulás: a lélekvándorlás és megváltás. . . . . . . . .
Konfucius
Nemzetének bölcse, Kínának, a „Mennyei birodalomnak” koronázatlan királya. Eredeti néven K’ung K’iu. Született Lu államban, a Kr.e. 552. évben, elszegényedett uralkodócsaládból. Már gyermekkorában feltűnik okosságával, becsületességével és a szertartások ismeretével. Gyönyörű hangon énekel, kitűnően játszik hangszeren, citerán és csengő köveken. Harmincnégy éves korában ébred hivatásának tudatára, „vérzik a szíve, ha hazájának állapotára gondol”. Egész életét arra szánja, hogy a „régi hagyományokat és ősi kultúrát átszármaztassa az unokákra”. . . . . .
Lao - Ce
Kínának, de talán egész keletnek legmélyebb gondolkodója. Konfuciusnak kortársa volt. Életét legendák és mesék szövik át. Egyetlen könyve az ötezer jegyből álló Tao-te-king, melyben a világ végső törvényeit, elvét, a „nagy Tao”-t írja le s megjelöli benne azokat az utakat, amelyen haladva megismerhetjük azt.
A nagy Tao a mindenség végső elve és oka. Ő egyenlíti ki a két őserőt, Yang (ég) és Yin (föld) ellentétét. A valóságban nem láthatjuk meg, csak a belső átéléssel, ha minden fölösleges földi dolgot kikapcsolunk az életünkből. Csak akkor láthatjuk meg, ha „üressé lett a szívünk és így benne, mint tiszta tükörben képződhetik a nagy Tao tükörképe”.
Az igazi embernek célja Tao-nak megismerése és követése. Lao-Ce írásaiban megmutatja azokat az utakat (ember Taokat), melyekkel a világ és a jelenségek zűrzavarából az örök eszmék világába jutunk.
Könyve a kínai művelődés alapvető műve s bár tanai, mint Konfuciusé, nem terjedtek el, eszméi mégis a legjobban fejezik ki az ázsiai lelket. A tiszta eszmék szeretetét. Az Istenben való végső megnyugvás boldogságát.
Kartal
Magyar Könyv, 1941. 81. o.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
- 5314 olvasás