Turáni dolog

 Turáni dolog

 Válasz Lisszay-Papp Mihálynak

 A Turáni Nép 1934. októberi számában Lisszay-Papp Mihály testvérünk szeretettel figyelmeztet arra, hogy ne támadjuk a kereszténységet, mert az nem turáni dolog. Őseink önként tértek át a keresztény vallásra, a túlvilági kérdésekben ne vitatkozzunk, halálunk után úgy is meglátjuk, kinek van igaza.

 Mondja meg testvérem, Ön szerint turáni dolog volt-e Vajknak az a rendelete, hogy mindenki szolgaságra vettetik, aki nem tér át a keresztény vallásra. Testvérem ezt önkéntes áttérésnek nevezi?
Turáni dolog volt a tipád hercegek megvakítása és füleikbe forró ólom öntése?

 Támadásnak sem lehet nevezni lapunk kiváló szellemét, miképpen a következőkben előadott részletes válaszunk sem az. Huc abbé utazása alkalmával kétségtelenül megállapította azt a nagy hasonlatosságot, ami a tibeti buddhizmus és a katholikus vallás között van. Így pl. a coelibatus, zárdaélet, szentek imádása, böjt, processiok, litániák, szentelt víz, tonzúra, ereklyék, fülbegyónás (ez
az amerikai indiánoknál is megvolt) s több hasonló dolgot talált, ami a katholikus egyházban sem ismeretlen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a katholikus vallás turáni vonatkozású lenne, hanem
bizonyítéka annak, hogy nagyon sok pogány elem szívódott föl a katholikus egyházba, ami a letűnt korszakhoz merevedett változtathatatlan dogmáiban. Amennyiben mégis e hitelemek és katholikus egyház turáni vonatkozását beigazoltnak tekintjük, úgy a hivatkozott „turáni türelem” a katholikus egyházban meg kellene legyen, amit azonban a legnagyobb jóindulatunk dacára sem ismerhetünk el, mert a katholikus egyház türelmetlen, amikor a kódexében a vegyes házasságot ágyasságnak titulálja, amikor a polgári házasságkötést semmisnek tekinti s a más vallásúakat egyenesen eretneknek bélyegzi.

 Dr. Hargitay Aladár

 (Turáni Roham, 1934. XII. 23.)