ŐSI HITÜNK SZENT HELYEI

 ŐSI HITÜNK SZENT HELYEI

 Bélkő-Bélapátfalva-Monosbél-Bélháromkút

 A ciszterci rend alapítja a bélháromkúti apátságot 1232. május 16-án, II. Kilit egri püspök megbízásával, de már jóval korábban is volt itt kolostor. Az ősi hit szerint Bél isten hegye ez, amely tövében már Kr.u. 420-ban klastrom épült a korábbi helyére, amely Kr.e.
naptemplom volt. (Bárczy Zoltán: „Így vésem fiam”)

 A hegyen napfigyelő-áldozóhely volt lármafával, óriástükörrel. Szent máglya örök tüze is égett. A cisztercita rend a bélszentháromkúti források fölé építtette a klastromot, a régi Miklós pátriárka által Kr.u. 420-ban emelt épület romjaiból. A három szent forrás a Bél hegyéből eredt és víze ősi hit szerint gyógyító erejű. Ma már csak egy forrásból lehet vizet venni.

 A hely és a hegy csodálatos hangulatú, még a hegyromboló, helyszentségtelenítő munka ellenére is, mint amilyen a kőkitermelés a cementgyár részére. Ősi mágushitünk egyik fő szent helye, amelyhez emberemlékezet óta zarándokolnak. Nem véletlenül volt a nyugati kereszténység fő célja itt apátságot alapítani.

 Sajnos az őseink hitvilága és szent helyei máig sincsenek megbecsülve. Mivel a nyugati keresztény hittérítők írták történelmünket, hogy önmagukat felértékeljék, rólunk csak rosszat
írtak. Voltak szent helyeink az őket megelőző időkben is, évezredek óta. Ilyen hely: Bélapátfalva és környéke.

 Táltos I. évf. 2. szám. 1998.