Záhonyi Andrástól

 Olvasói Levél

 Záhonyi Andrástól

 A Zsarátnok júniusi számában Érdy Miklós 1988-ban megjelent írását olvashatjuk Kőrösi Csoma Sándorról. A tudományos világ az emlékévet 1984-ben ünnepelte – azonban a kovásznai Kőrösi Csoma Közművelődési Egyesület 2004-es konferenciaanyagában az áll, hogy határátlépési engedélye alapján 1788-ban (vagy 1787-ben) látta meg a napvilágot (Bernard Le Calloc’h tanulmánya, 7-12. o.), nem pedig 1784-ben.

 Kemény Ferenc 1991-ben, Argentínában remek tanulmányt írt a „történeti hangfejlődés” kritikájáról. Megemlíti, hogy a korábban alsóbbrendűnek tekintett ural-altaji faj(ta) nyelve az írás feltalálóinak, a sumeroknak a nyelvével hozható kapcsolatba. Ezután a „nyugati világ” kezdeti lendülete alábbhagyott, nem áldozott többet a mezopotámiai ásatások folytatására.

 Megjegyzendő, hogy Kemény „furcsa” szóetimológiáit (pl. a kör eredetileg gabonát jelentett) a Czuczor-Fogarasi szótár nem támasztja alá, a felsorolt sumer szavak magyar megfelelőit (gir=”szár”, gur=”súly”) pedig Labat /L/ etimológiai kézikönyve
(sumer-akkád-magyar szó- és jeltára) nem erősíti meg.

 L.346 KIR sertés, L.10 GIR2 tőr, kard, csont, L.111 GUR megfordul, térfogategység (űrmérték), L.362 GUR2 hajlít, görnyed.

 A májusi és júniusi számban „Batu” név alatt jelent meg írás az „ősturánok hitvilágáról”. Megtudtuk, hogy Gilgames (sumer nevén
IZ.DU.BAR) története „köszön viszsza” Homeros Odysseiá-jában és Vergilius Aeneis-ében. Emellett az uruki falépítés kísértetiesen hasonlít Nimród bábeli tornyának történetére.

 A leírtak kapcsán azonban szeretném néhány pontatlanságra is felhívni a figyelmet. Ezen (az olvasók számára általában kevésbé érdekes) részletkérdések tisztázása azért fontos feladat, mert a hibákra, pontatlanságokra való rámutatás révén az értékes és védhető eredményeinket is a szőnyeg alá söpörtethetik az ellenérdekelt tudományos körök és a média. Jobb, ha ezt megelőzendő, mi magunk helyesbítjük azokat.

 A szerző az ó-káldeusok ősi hármasságát kevésbé ismert neveiken idézi (Anna, Ea, Mulilla). Az előbbiek közismert sumer nevei: AN, ENKI, ENLIL.

 Ea fiaként Merudug (azaz az akkád Marduk) szerepel. A sumer Panteonban NINGIRSZU / NINURTA (Enlil fia) illetve ASZALLUHI
(ENKI-Ea fia) bukkan fel a „főisten” fiaként.

 „Batu” írásában Ubartutu (a „mezopotámiai Noé” suruppaki apja) helyett – pontatlanul, bizonyára elgépelés következményeként – az Ubasatutu név szerepel. A szerző az Özönvíz túlélőjének (Noénak) görög nevét (Xisuth(o)ros) jól idézi Berossostól, akkád nevét (Umnapisti) azonban már szokatlan módon (Samasnapisti1).

 A nevek eredeztetésénél általában akkád (babiloni-asszír) szavakat vesz figyelembe, nem az ősibb (és a magyarhoz hasonlóan ragozó jellegű) sumer nyelv kifejezéseit. Pl. az „Ábel” nevet az akkád „ibil” (jelentése: fiú) szóból eredezteti – pedig az ősibb sumer IBILA (akkádul: aplu, L.144) is fiút jelent.

 A „magas” jelentést az „ar” szóhoz társítja – azonban az ragyogást, magasztalást jelent (L.451 AR namaru ragyog, magasztalás).

 „Magas” jelentésű a sumer BAD3 (akkádul: elu, L.152/8), a sumer IL (akkádul: saqu, L.205 és L.320), a sumer SZUKUD (akkádul elu, sagu, L.190/h) és a sumer NIM (akkádul: elu, L.433).

 Ezen utóbbi segítségével NIM.RU.UD nevünk is értelmezhető (magas, /életet/ adó vagy szentelő Nap), NIM.RU.DU3 olvasata pedig „magas, (életet) adó vagy szentelő teremtő”.

 Érdemesebb lett volna a TUR.AN (az Ég fia) és a TUR.UL (csillagfiú) sumer szavakat is bemutatni, mivel ezek az ősi hagyományainkhoz tartozó kifejezések sumerul is könnyen
értelmezhetők (L.144 TUR fiú, L.13 AN Ég, L.441 UL csillag).

 A szerző az ó-káld törvényeket az akkád Hammurábinak tulajdonítja, holott azok előképe a sumer UR-NAMMU igazságos és szeretetre, megbocsátásra is módot adó törvénykönyve. UR-NAMMU (uri III. dinasztia) a Kr. e. 22-21. században egyesítette Sumert, uralkodása a sumer béke időszaka.

 Toronyi Etelka a 2011. áprilisi számban (írásának címe: A sumir és az akkád név eredete) „Neibur” és „Wooley” munkásságáról ír. A nevek helyesen: Carsten NIEBUHR és Leonard WOOLLEY.

 Niebuhr a perszepoliszi háromnyelvű felirat első pontos lemásolója. Az ő munkája tette lehetővé, hogy az íráskutató G. Grotefend megfejtse az óperzsa részt.

 Jules Oppert a második nyelvet médnek (neo-eláminak, turáni szkíta nyelvűnek) találta.

 Az ugyancsak háromnyelvű behisztuni felirat lemásolása, majd közzététele után, 1852-ben E. Norris felolvasta dolgozatát a Royal Asiatic Society (az Ázsiai Királyi Társaság) előtt. Címe (Memoir on the Scythic Version of the Behistun Inscription) bizonyítja, hogy valószínúleg Szkítia nyelvéről van szó. A pásztorkodó törzsek (dahák, szakák) nyelvét az ugorhoz (osztjákhoz, magyarhoz) – „a tatár nyelvek egyik ágához” – hasonlítja. A nyelvet beszélő nép pedig az avar lehetett.

 Strabo görög történetíró megjegyzése szerint a médeknek és a perzsáknak azonos a nyelve.

 Oppert szerint ez csak a médek vezetőire, vagy elperzsásodott törzsére vonatkozik. A méd népesség nagyobb része északon, a sztyeppéhez közelebb nem indo-európai, hanem turáni nyelvű. Oppert ezt a népet casdo-szkítának /káld-szkítának/ nevezi, csak 10 évvel később hívja sumírnak. Ezen utóbbi elnevezés hangalakja már „hasonlít” a bibliai „Sineár” földje nevéhez, bizonyára ezért terjedt el.

 A későbbi tudományos felfogás ettől eltér, a második nyelvre neoelámi néven hivatkozik, és nem hozza kapcsolatba a médekkel. Bár általában ragozó jellegét elismeri, rokontalannak (esetleg a dravida nyelvek rokonának) tekinti.

 A harmadik nyelv asszír-babilóniai (azaz akkád) – elsőként az angol Henry C. Rawlinson és az ír Edward Hincks (Toronyi írásában „Hineks”) találta meg az ékjelek kiejtési módját. A felismert 642 jel alapján szótag- és szójelírásról van szó (az új írás tehát nem ábécé-rendszerű). Később a nyelvet új-babilóniaiként nevezték meg.

 A híres bizonyítás (1857-ben 4 asszírológus, Hincks, Rawlinson,
Oppert és Talbot egymástól teljesen függetlenül közel azonos módon fordították le I. Tiglit-Pilezar asszír uralkodó feliratát) az asszír nyelv megfejtését és az asszírológia mint tudomány elismerését eredményezte – tehát a persepolisi háromnyelvű feliratnak nem a második (ahogy Toronyi tévesen írja), hanem a harmadik nyelvével kapcsolatos.

 A ninivei (kujndzsiki) ásatások során kerültek elő azok a sumer-aszszír kétnyelvű táblák, melyek segítségével később a sumer szövegek megfejtése és a kiejtés rekonstrukciója elindulhatott. De ez már egy másik történet, amelyre érdemes lenne a következő számban visszatérni.

 A sumer Panteon főbb istenei és hitveseik:

AN: égisten
AN.KI (dKI): az égisten hitvese („égi Föld”, Földisten)
ISKUR (Adad): viharisten, AN fia

EN.KI: a Föld „ura”, AN fia
EN.LIL: a lélegzet (szél) „ura”, AN fia
NINGIRSZU / NINURTA: EN.LIL fia
BA.U: NIN.GIR.SZU hitvese, AN lánya
NANNAR (Szin): Holdisten, EN.LIL fia
UTU (Samas): Napisten, NANNAR fia (vagy AN fia)
NERGAL: az Alvilág ura („perzselő Nap”), EN.LIL fia
ERES.KI.GAL: NERGAL hitvese (másik névváltozata: NIN.KI.GAL), AN lánya
NAMTAR: a sors istene, ERES.KI.GAL fia
ASZALLUHI, AMAR.UTU (Marduk): babiloni főisten, EN.KI (Ea) fia
BIL.GI: tűzisten, EN.KI fia
DUMU.ZI: a földi termékenység meghaló-fújjászülető istene, EN.KI fia
(N)IN.AN.NA (Istar): termékenységistennő, AN (vagy EN.LIL) lánya, DUMU.ZI hitvese
NISZABA: a termés, majd az írás istennője, AN (vagy EN.LIL) lánya
NIN.HAR.SZAG: anyaistennő, „a hegyek úrnője”, a gyermekszülés istennője, AN lánya (és hitvese is)

 A Teremtés előtti isten-minőségek az Enúma elis /Amikor fönn... című teremtéseposzban):
AB.ZU és TI.AMAT
LAHAMA (Lahmu és Lahamu)
SAR és KI.SAR

 A sumerok naptiszteletét jelzi, hogy a Nap
• felkelő, mozgásban lévő (UTU),
• delelő („uralkodó”, NINGIRSZU),
• alászálló és feltámadó (DUMUZI) valamint
• pusztító (NERGAL) aspektusát külön-külön istenségekkel jelenítették meg.

 Ezen aspektusok görög párhuzamai: Héliosz, Zeusz, Dionüszosz és Hádész.

 A mezopotámiai naptisztelet jele még az is, hogy a babiloni Marduk sumer neve (AMAR.UTU) „Napfiút” jelent, és a hős BILGAMES-Gilgames is tulajdonképpen naphérosz, aki Werner Papke szerint útja során bejárja az ekliptikát (lásd Papke: Gilgames titkos üzenete című könyvét).