Kevesen tudják . . .

 Kevesen tudják . . .

 . . . hogy a jászokat és kunokat Lipót (Habsburg) „királyunk” eladta a német lovagrendnek 200 ezer rajnai forintért. Különben neki volt szavajárása: „A magyarokat először koldussá, azután németté teszem.” (De ezt hajtogatta Kolonics Lipót, volt esztergomi érsek

is.) Nagy pénz volt ez akkor, csaknem két nagy vármegye ára, minden berendezéssel, lakosságával, jogaival együtt. Nagy volt a felzúdulás, legszívesebben hadba szálltak volna a király ellen, de ez is költséges lett volna.

 Kimenetele inkább katasztrófa, sem mint győzelem.

 Végül is úgy határoztak a jász-kun atyánkfiai, ha már olyan szegény a magyarok királya, hogy még az alattvalóit is kénytelen eladni, mint a barmokat, hát összeszedik azt az átkozott júdáspénzt, és visszaadják a német lovagrendnek, és szolgáik nem lesznek senkinek sem, csak ha ez nem sikerül, fognak fegyvert.

 Sikerült! Megváltották magukat és földjeiket. Azóta van redemtus (megváltott) kun. Ezt nagyon számon tartják a kunok, még az anyakönyvbe is be kellett vezetni.

 Aki nem váltotta meg magát (irredemtus), annak jobb volt felszedni a sátorfáját addig, míg más fel nem szedte helyette. (Ezt a Habsburg dicsőséget elfelejtették és még ma is elfelejtik publikálni. – a szerk.)

 (A Nap Fiai, 1978. Argentína, 11-12. szám)