Magyarnak megmaradni angol tálalásban

 Magyarnak megmaradni angol tálalásban

 Vélemény Lőcsei Gabriella Földrajzon túl című cikkéhez, Magyar Nemzet, 2010. január. 8.

 Tudják Önök, Kedves Olvasóink, hogy míg nem figyeltünk oda, suttyomban volt egy második kiegyezés is? Mert az angol miniszterelnökök otthonának számító Downing Street 10-ben évekig dolgozó angol diplomata, Sir Bryan Cartledge ekként emlegeti az 1956-ot követő úgynevezett kádári konszolidáció éveit. Most abból az alkalomból készített vele riportot a Magyar Nemzet egyik régi motorosa, Lőcsei Gabriella, hogy a „The will to survive” című magyar történelemkönyvének bővített kiadása az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is megjelent. Mindezért államunk ki is tüntette a Magyar Köztársaság Érdemrendjével, napjainkban.

 .

 .

 Nincs magyar történész, aki megír végre egy külföldieknek szánt történelemkönyvet, melyet aztán több nyelven is kiadható? Idegeneknek kell ezt megírni? A győztesek írják a történelmet, mint azt sok helyen idézik. Ezt tették a Habsburgok is. Ez még mindig folytatódik? Dr. Endrey Antal Ausztráliában élt (a hazatelepülése után a közelmúltban idehaza hunyt el) jogtudós írt angol nyelven egy történelemkönyvet az emigrációs magyarok utódainak. Kiváló könyv. Én a magyar fordítását olvastam. Az megfelelő súllyal foglalkozik az őstörténettel is. Nos, az nem „a lovas rablás” színvonalán áll. Az a belső magyar néplélekből fakad, minden külső nyomás nélkül! Azt például nagyon megfelelőnek találnám. Kisebb is, talán 300 oldal, szemben Sir Cartledge 600 oldalával! A cikk olvasása után egyértelmű, hogy itthon is van mit tanulni még a bölcsész értelmiségünknek is magyar történelemből. Ha mást nem, hát azt, hogy ne higyjenek abban, ami ellentmond magyarságuknak!

Mert ez a megmaradás záloga! Ezt a célt kívánja szolgálni a „Zsarátnok” is.

 Szigeti Gábor és Kiss Krisztina