Magyarok Daloskönyve 1906. (részlet)

LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT

Legyen úgy, mint régen volt,
Legyen úgy, mint régen volt:
Hogy ne legyen a magyarnak,
Hogy ne legyen a magyarnak,
Se nadrágján, sem csizmáján semmi folt

Legyen úgy, mint régen volt,
Legyen úgy, mint régen volt:
Süvegelje meg a magyart,
Süvegelje meg a magyart,
Mind az oláh, mind a német, mind a tót.

Legyen úgy, mint régen volt,
Legyen úgy, mint régen volt:
Tele legyen a magyarnál,
Tele legyen a magyarnál
Mind az itce, mind a pince, mind a bolt.

SZÜLŐFÖLDEM SZÉP HATÁRA

Szülőföldem szép határa,
Meglátlak-e valahára?
Ahol állok, ahol megyek,
Mindenkor csak feléd nézek.

Ha madár jön, tőle kérdem:
Virulsz-e még, szülöföldem?
Azt kérdezem a felhőktűl,
Azt a suttogó szellőktűl.

De azok nem vigasztalnak,
Bús szívemmel árván hagynak;
Árván élek bús szívemmel.
Mint a fű, mely a sziklán kel.

Kisded hajlék, hol születtem,
Hej, tőled de távol estem!
Távol estem, mint a levél,
Melyet elkap a forgó szél!

Kisfaludy Károly

SZÉKELY VAGYOK, HŰ FIA A HAZÁMNAK

Székely vagyok, hű fia a hazámnak,
Szófogadó gyermeke az anyámnak.
Édes szóval kötötte a lelkemre:
Udvarhelyen sorozás van, menjek be.
Székelyhuszár volt az apám, az ősöm,
Huszár leszek jó magam is az őszön.
A büszkeség ragyogja be orcámat:
Becsülettel megszolgálom hazámat!

Fülei Sz. Lajos