Alföldi Géza : Árpád vezér

Ott állt, a bika szarvát fogta,
körötte hullámzott
a vásári pesti nép,
s bezárta mélyen a szívét . . .

Átnézett a csodálkozók fölött,
szeme talán a falu tornyát látta,
s tovaszállt csöndes gondolata
a négyholdas tanyára . . .

A bika is állt, meg sem rezzent,
megemeltem előttük kalapom,
a testvér visszaköszönt,
a bika is rámnézett,
csak úgy félszemmel . . .

a tömeg tovább hullámzott,
zsongott köröttünk, köröttem,
és hittel hittem,
hogy most én Árpád vezér
fiának köszöntem . . .

(Atilla, 1943. ápr.)