A Nemzeti öntudat hiánya

 A Nemzeti öntudat hiánya

 Írta: Murgács Kálmán

 Nemzeti öntudatban szűkölködő nép a magyar. Önnön kincseit nem sokra becsüli; a mások hamis gyöngyeit egekig magasztalja.

 Ha a dolog sora úgy hozza magával, egyik-másik értékéről le is mond az idegenek javára. Jut is, marad is, mondván. Csak a napokban vitatta egy ízig-vérig magyar tanár, hogy ez a régi szép dalunk: „Azt mondják, nem adnak engem galambomnak” – tulajdonképpen tót nóta, mert a dallama a tót himnusz dallama.

Esküszöveg

 Esküszöveg

 az évezred legszerencsétlenebb korszakának minden magyarja számára

 Írta: Dr. Dajka András

 Én . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . esküszöm a Világegyetem összes működésében megnyilvánuló ősi Istenünkre, valamint Nimród ősapánk, Hunor, Magor, Atilla, Árpád és a többi honszerző őseink, a magyar ezer év többi igaz nagyjai és nagy vértanúi emlékére, hogy – mint a magyar faj gyermeke
– Nagy-Magyarország eltékozlásának és a maradék kis ország végpusztulással fenyegetettségének a korszakában életemet magyar fajom megmentésének, megerősítésének, boldogulásának akarom szentelni.

Magyar tetemrehívás

 Máté-Törék Gyula
 Magyar tetemrehívás

 Magyarok! Véreim!

 A nemzeti és faji eszme újjászületett korszakában, amikor minden nálunknál nagyobb és kisebb nemzet, még saját államisággal sem rendelkező nép is az ősi mondáiban szereplő személyneveket ölti fel, nekünk sem elegendő a puszta névmagyarosítás. Teljes és tökéletes magyarságra kell törekednünk. Családi nevünk mellett személyneveinket is ragyogó hitregevilágunkból, sokezeréves dicső történelmünkből kell merítenünk!

 Magyarjaim!

Mit akarunk? (23.)

 Mit akarunk? (23.)

 A kereszténység 2000 éves fennállásának titka nem az örömhír
(evangélium) isteni eredetén alapszik, mert hisz a tovatűnő
évezredekkel szemben „szent tanítások” fennmaradását más
vallási irányzatok is ki tudták mutatni. A sinto, budha, párszi és
még sok – a kereszténységet megelőző – ősrégi vallást a hívek
milliói szintén isteni kinyilatkoztatásnak hiszik. Hogy melyik
a „valódi isteni kinyilatkoztatás”, vagy mindegyik az e, hitbölcseleti vitákkal a keresztények soha sem fogják eldönteni!

 Még kevésbé azzal az egyoldalúsággal, amellyel egyedül a kereszténység részére sajátítják ki „az igazi isteni kinyilatkoztatás
tanát”.

Az idő eljött!

Az idő eljött!

Írta: Magyar Adorján

Kokodvár (Parasznya, Szatmár m.)

Új Koppányokat szül a föld (2.)

Új Koppányokat szül a föld (2.)

Erőnk ébredése, magyar újjászületés: de soká jöttél!
Rákóczi, Mátyás alatt kellett volna jönnöd, vagy egyezer éve: más lenne most a jövendő!
Ma itt az utolsó perc az iszonyú harcra: újjáalkotni a magyar jellemet.
Szavak helyébe tetteket iktatni! Behozni egy évezred minden mulasztását és újjáalkotni a magyar nemzetet!

Még egyszer, talán utoljára… szembeszállni a sorssal: meleg fészket, boldogságot a magyarnak. Megindulni még egyszer és megtudni: lesz-e belőlünk nagy nemzet, vagy sem: megtudni: bezárult-e már a sors könyve örökre.

(Folytatás az újságban.)

Magyar büszkeség

Magyar büszkeség
Ruszák Mátyás nyerte a jordániai királyi lovasíjász versenyt

„A régiek örökségét csak az őrizheti meg, aki benne él, és ismeri törvényeit.”
Erre a tanításra hívja föl a figyelmet egy 21 éves magyar fiatalember, Ruszák Mátyás kiemelkedő eredménye, amivel hazájának elismerést szerzett, és nemzetközi körökben ismét megerősítette, hogy a lovasíjászat a magyarság sajátja.

BEKÖSZÖNTŐ

BEKÖSZÖNTŐ

A nyári napforduló – Napisten havának 21. napja – mindig ünnep volt a magyar népek körében.
Ez a természet-vallás természetéből adódik. Badiny Feri bácsi megkérdezte tőlem, amikor a ma is használatos naptár szóba került, hogy mi történik a világban január elsején? Mihez kötődik ez az ünnep? Valójában semmihez! – mondta. Az ezredfordulót – a semmit jelentőt – pedig milyen nagyszabású rendezvényekkel ünnepelték világszerte!? Az igazi tájékozódási pont a természeti népeknél mindig a Nap mozgása volt. Azt figyelték a Nap, Hold és a csillagok mozgásának ismerői. Az ősi időben nem mondta be a rádió, hogy minek jött el az ideje. Ez így volt a Nílus áradásának ismerői körében is, hiszen életfontosságú volt, hogy mikor, mit kell cselekedni az élelem megtermeléséhez!

Vatha éneke 1046-ban

Sajó Sándor: Vatha éneke1046-ban

Kezemben Koppány barnult koponyája,
Iszlak belőle, ős magyar világ!
Új idegeneség lelkemet zilálja,
Szívemben érzem Vencelin nyilát!

Bakonyi bús szél szilajon sikoltoz
Királyi kővár véres peremén;
Pengesd a gyászdalt, pengesd, kósza kobzos,
Hadd halja sírva ádáz Beszperém!

Bakonyi bús szél ideszáll sóhajtva
S riadva zúg a rónaságon át:
Pányvázva bősz had hejh hogy’ űzi-hajtja
Magyarságunknak szép fehér lovát!

Földünket új nép, új szokás özönli, -
s én visszasírlak, messzi Napkelet!
Minek volt nékünk Napnyugatra jönni?
Bennünket itt hajh! senki sem szeret...

Sok ős berényben sok magyar bubánat
Már megjohádzva új kedvet mutat;
Enyém, mint vad ló, vad pusztákra vágtat, -
Ezt meg nem ejted , csalfa Napnyugat!

A sumir és az akkád név eredete

 Hohenlebéné Dr. Toronyi Etelka

 A sumir és akkád név eredete

 A sumir nép eredetét és kultúráját jelen soraimban nem testi jellege (somatikus habitusa), hanem az ásatások alkalmával felszínre került archaikus leletek, bevésett agyagtáblák, vagy hengerpecsétek alapján óhajtom megvilágítani.

 Azt a közvetítési módot, amelynek segítségével az ember gondolatait, érzelmeit, akaratát és a vele történt eseményeknek  visszaemlékezéseit másokkal közölni tudja lerögzített alakban, élőszó nélkül, írásművészetnek vagy írástudománynak nevezzük.

 (Folytatás az újságban.)

 

Baráth Tibor

 

ÚTBAN A „NAPKERESZTÉNYSÉG ” FELÉ

 

A vérszerződés mai jelentősége

 Ungvári Bulcsú

 A vérszerződés mai jelentősége

 Egy nép annál erősebb, minél öntudatosabban őrzi ősi hagyományait és szokásait. A büszke római patríciusok a mai napig az ókori Róma által épített, messze elnyúló utakon járnak.

 Ezeken az utakon igyekeznek a fasizmust is más népek közé eljuttatni.

A SZENT , A PÁPA ÉS A CSÁSZÁR (2. rész)

 

Baráthosi Balogh Benedek

 

TURÁN KRÓNIKÁSA

 

KOPPÁNY ÉS VALLÁSA

 

Juhász Gyula

 Juhász Gyula

 Juhász Gyula egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya
sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága
csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának
alaphangja a mélabú és a bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét, nyelve egyértelműbb, valóságosabb, érthetőbb. Költeményei általában rövidek, és tömörek.

Az ősmagyar természetvallásunk szükségessége

 

ISTEN VÁLASZTOTT NÉPE A MAGYAR

 

Tartalom átvétel