A Nemzeti öntudat hiánya

 Írta: Murgács Kálmán

 Nemzeti öntudatban szűkölködő nép a magyar. Önnön kincseit nem sokra becsüli; a mások hamis gyöngyeit egekig magasztalja.

 Ha a dolog sora úgy hozza magával, egyik-másik értékéről le is mond az idegenek javára. Jut is, marad is, mondván. Csak a napokban vitatta egy ízig-vérig magyar tanár, hogy ez a régi szép dalunk: „Azt mondják, nem adnak engem galambomnak” – tulajdonképpen tót nóta, mert a dallama a tót himnusz dallama.

 Esküszöveg

 az évezred legszerencsétlenebb korszakának minden magyarja számára

 Írta: Dr. Dajka András

 Én . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . esküszöm a Világegyetem összes működésében megnyilvánuló ősi Istenünkre, valamint Nimród ősapánk, Hunor, Magor, Atilla, Árpád és a többi honszerző őseink, a magyar ezer év többi igaz nagyjai és nagy vértanúi emlékére, hogy – mint a magyar faj gyermeke
– Nagy-Magyarország eltékozlásának és a maradék kis ország végpusztulással fenyegetettségének a korszakában életemet magyar fajom megmentésének, megerősítésének, boldogulásának akarom szentelni.

 Máté-Törék Gyula
 Magyar tetemrehívás

 Magyarok! Véreim!

 A nemzeti és faji eszme újjászületett korszakában, amikor minden nálunknál nagyobb és kisebb nemzet, még saját államisággal sem rendelkező nép is az ősi mondáiban szereplő személyneveket ölti fel, nekünk sem elegendő a puszta névmagyarosítás. Teljes és tökéletes magyarságra kell törekednünk. Családi nevünk mellett személyneveinket is ragyogó hitregevilágunkból, sokezeréves dicső történelmünkből kell merítenünk!

 Magyarjaim!

 Mit akarunk? (23.)

 A kereszténység 2000 éves fennállásának titka nem az örömhír
(evangélium) isteni eredetén alapszik, mert hisz a tovatűnő
évezredekkel szemben „szent tanítások” fennmaradását más
vallási irányzatok is ki tudták mutatni. A sinto, budha, párszi és
még sok – a kereszténységet megelőző – ősrégi vallást a hívek
milliói szintén isteni kinyilatkoztatásnak hiszik. Hogy melyik
a „valódi isteni kinyilatkoztatás”, vagy mindegyik az e, hitbölcseleti vitákkal a keresztények soha sem fogják eldönteni!

 Még kevésbé azzal az egyoldalúsággal, amellyel egyedül a kereszténység részére sajátítják ki „az igazi isteni kinyilatkoztatás
tanát”.

Az idő eljött!

Írta: Magyar Adorján

Kokodvár (Parasznya, Szatmár m.)

Új Koppányokat szül a föld (2.)

Erőnk ébredése, magyar újjászületés: de soká jöttél!
Rákóczi, Mátyás alatt kellett volna jönnöd, vagy egyezer éve: más lenne most a jövendő!
Ma itt az utolsó perc az iszonyú harcra: újjáalkotni a magyar jellemet.
Szavak helyébe tetteket iktatni! Behozni egy évezred minden mulasztását és újjáalkotni a magyar nemzetet!

Még egyszer, talán utoljára… szembeszállni a sorssal: meleg fészket, boldogságot a magyarnak. Megindulni még egyszer és megtudni: lesz-e belőlünk nagy nemzet, vagy sem: megtudni: bezárult-e már a sors könyve örökre.

(Folytatás az újságban.)

Magyar büszkeség
Ruszák Mátyás nyerte a jordániai királyi lovasíjász versenyt

„A régiek örökségét csak az őrizheti meg, aki benne él, és ismeri törvényeit.”
Erre a tanításra hívja föl a figyelmet egy 21 éves magyar fiatalember, Ruszák Mátyás kiemelkedő eredménye, amivel hazájának elismerést szerzett, és nemzetközi körökben ismét megerősítette, hogy a lovasíjászat a magyarság sajátja.

BEKÖSZÖNTŐ

A nyári napforduló – Napisten havának 21. napja – mindig ünnep volt a magyar népek körében.
Ez a természet-vallás természetéből adódik. Badiny Feri bácsi megkérdezte tőlem, amikor a ma is használatos naptár szóba került, hogy mi történik a világban január elsején? Mihez kötődik ez az ünnep? Valójában semmihez! – mondta. Az ezredfordulót – a semmit jelentőt – pedig milyen nagyszabású rendezvényekkel ünnepelték világszerte!? Az igazi tájékozódási pont a természeti népeknél mindig a Nap mozgása volt. Azt figyelték a Nap, Hold és a csillagok mozgásának ismerői. Az ősi időben nem mondta be a rádió, hogy minek jött el az ideje. Ez így volt a Nílus áradásának ismerői körében is, hiszen életfontosságú volt, hogy mikor, mit kell cselekedni az élelem megtermeléséhez!

Sajó Sándor: Vatha éneke1046-ban

Kezemben Koppány barnult koponyája,
Iszlak belőle, ős magyar világ!
Új idegeneség lelkemet zilálja,
Szívemben érzem Vencelin nyilát!

Bakonyi bús szél szilajon sikoltoz
Királyi kővár véres peremén;
Pengesd a gyászdalt, pengesd, kósza kobzos,
Hadd halja sírva ádáz Beszperém!

Bakonyi bús szél ideszáll sóhajtva
S riadva zúg a rónaságon át:
Pányvázva bősz had hejh hogy’ űzi-hajtja
Magyarságunknak szép fehér lovát!

Földünket új nép, új szokás özönli, -
s én visszasírlak, messzi Napkelet!
Minek volt nékünk Napnyugatra jönni?
Bennünket itt hajh! senki sem szeret...

Sok ős berényben sok magyar bubánat
Már megjohádzva új kedvet mutat;
Enyém, mint vad ló, vad pusztákra vágtat, -
Ezt meg nem ejted , csalfa Napnyugat!

 Hohenlebéné Dr. Toronyi Etelka

 A sumir és akkád név eredete

 A sumir nép eredetét és kultúráját jelen soraimban nem testi jellege (somatikus habitusa), hanem az ásatások alkalmával felszínre került archaikus leletek, bevésett agyagtáblák, vagy hengerpecsétek alapján óhajtom megvilágítani.

 Azt a közvetítési módot, amelynek segítségével az ember gondolatait, érzelmeit, akaratát és a vele történt eseményeknek  visszaemlékezéseit másokkal közölni tudja lerögzített alakban, élőszó nélkül, írásművészetnek vagy írástudománynak nevezzük.

 (Folytatás az újságban.)

 Ungvári Bulcsú

 A vérszerződés mai jelentősége

 Egy nép annál erősebb, minél öntudatosabban őrzi ősi hagyományait és szokásait. A büszke római patríciusok a mai napig az ókori Róma által épített, messze elnyúló utakon járnak.

 Ezeken az utakon igyekeznek a fasizmust is más népek közé eljuttatni.

 Juhász Gyula

 Juhász Gyula egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya
sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága
csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának
alaphangja a mélabú és a bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét, nyelve egyértelműbb, valóságosabb, érthetőbb. Költeményei általában rövidek, és tömörek.