Dunhuang

 Azt mondja a fáma, és a híres kínai történetíró, Sima Qian, hogy a hunok és a kínaiak kapcsolata olyan mély volt, hogy olykor nem is lehetett tudni azt sem, ki a Kínai birodalom ura. A Selyemút egyik fontos állomása Dunhuang városa arról híres, hogy több száz korabeli barlangtemplommal rendelkezik. Dunhuang,
tulajdonképpen egy oázis, s a selyemút itt kettéválik, hogy mind a
két út megkerülhesse a Taklamakán sivatagot, nyilván nem véletlenül.

 Dr Érdy Miklós

 A KÖRÖSI CSOMA EMLÉKÉV ÖSZEGZÉSÉHEZ

 Az embertan útmutatása

 Zenei anyanyelvünkön kívül van további adat is, mely a Káspi-Aral vidékre, Közép-Ázsiába visz bennünket. Az útmutató az embertan. A szovjet-észt antropológus K. Mark a finnugor népek embertanát összefoglaló nagy munkájából (Mark: 1970) nyilvánvaló, hogy a vogulok és osztjákok: mongoloidok. Ezért az embertan soha sem keresné a magyarok eredetét vogul-osztjákok között, mert velük áthághatatlan a faji különbözőségünk.

 Keöpe Viktor dr.

 A MAGYAR ÖNTUDATRÓL

 A hunok első nyomai a történelemben és a magyarság

 Írta: Krompaszky László dr.

 Kelet-Ázsia azon részén, amely most Kína név alatt ismeretes, a Hunsa lankáin találjuk meg először Atilla népét. K. e. 135-ben az akkori hunok (hiungok) a Nan San magaslatok birtokáért véres harcokat folytatnak Vu Ti császárral. Ezek a harcok tíz évig tartottak. Csung Csin császár békeköveteket küldött a hunokhoz, akiknek akkori vezére ismeretlen. Atillának valamelyik őse lehetett. A császár követeit rabságra vetették és erre újra fellángolt a harc.

 A Han dinasztia idején rosszul állt a hunok ügye. Kr.e. 3-6-ig a Tien-San hegylánc lábáig nyugatra szorítja a hunokat a mongol sereg. Ez a testvérharc a nagyműveltségű ősi Kína trónjáért folyt a hunokat vezérlő khánnal.

 Vitéz nagyselmeczi Mérey László

 Atilla-mondák I.

 Másfél évezrede annak, hogy Atilla trónra lépett. A világverő és világbirodalmat alapító nagy királyról Európa és Ázsia majdnem
minden népe még ma is megemlékezik mondáiban. Ezek a mondák különböző színben tüntetik fel Atillát és más-más jellemtulajdonságokkal ruházzák fel aszerint, hogy az illető néppel milyen viszonyban volt annak idején, jót vagy rosszat tett-e velük? Általában három mondakörről beszélhetünk: az első a latin-gall, a második a germán, harmadik a magyar mondakör.

 Szabó László

„EGYIPTOMI MAGYAROK EURÓPÁBAN”

 Dr. Baráth Tibor emlékezete

 1992 februárjában, Montreálban 85 éves korában elhunyt Dr. Baráth Tibor történettudós, egykori egyetemi tanár, a kanadai magyar emigráció ismert alakja. A munkásságáról való megemlékezésnek nemcsak a gyászos esemény miatt van aktualitása, hanem időszerűvé teszi a közelmúltban lezajlott, az emigráció értékteremtő képességével kapcsolatos vita is, melyet Benedek István otthon megjelent írása váltott ki s amelynek visszhangjai azután Svájctól Amerikáig hangzottak. Időszerű tehát a többkönyves emigráns hagyatékának számbavétele, ha munkásságának értékelésére ennek keretében nincs is lehetőség, hanem annak elvégzése a jövő történettudományának feladata lesz.

 Dr Ungvári János

 Magyar évezredek

 Magyar évezredek címen jelent meg Zajti Ferenc magyar orientalista és turánpolitikus könyve, egy félszázadon át folytatott tudományos kutatása eredményeként. A könyv jelentőségét fokozza a mai világpolitikai helyzet.

 Papp Kálmán

 A Bibliai Eszter utódai

 (Mint előadás elhangzott a T.N.E.-estjén)

 Azt mondja egy magyar közmondás: „Mondj igazat, betörik a fejed.” Én most sok igazat fogok mondani, amiket részben elhallgattak, másrészt meghamisítottak, vagy kiforgattak. Ezért arra kérem Önöket, hogy ne törjék be érte a fejemet. Nem kritizálok, nem bírálok, csak száraz tényeket rögzítek.

 Szőke István Atilla

 Turáni íjászok

 Szárnyaljatok paripák,
régi ismerősök.
Így vágtattak régen
íjfeszítő ősök.

 Hunor s Magyar egytestvér
a szép szarvast űzték.
Égi csillag-csokrot
süvegükre tűzték.

 Csodás csillag-csokornak
gyémánt a virága.
Fénysugárként árad
Hun-magyarországra.

 Íjunk fából faragott,
s nagyot pendül húrja.
Sólyom-szárnyú vesszőnk
a levegőt fúrja.

 Száll, mint ősi gondolat,
s mintha énekelné:
„Süssön reánk a Nap,
süssön mindörökké!

 Hej, süssön mindörökké!”

 Pomáz, 1997. január 14.

 Szőke István Atilla

 A lelkemet, száműzni innen nem lehet!

 A lelkemet, tudjátok a lelkemet,
száműzni innen nem lehet,
mert ott van minden fűszálban,
gyümölcsben, bokorban, fában,
a házak piros tetejében,
az édesanyák fénytejében,
víg gyermekek zsivajában,
búzakalász szakállában,
az izgatott méherajban,
a kiszűrődő báli zajban,
arczordító téli szélben,
falra kitett oklevélben.

 Ott van a vad ősménesben,
elmélázó vadászlesben,
a rotyogó húslevesben,
szerelem-csillagos estben,
a szilajul szép pusztában,
halkan szóló furulyában,
rést reccsentő rianásban,
álmos bagolyhuhogásban.

 Szőke István Atilla

 Trónusodra vágynak, lesnek

 Isten, kufárok vágynak trónusodra,
mint kiszikkadt föld a friss esővizet,
oly’ habzsoló-mohón szívnák véredet
s csorogna szakállukon habos sodra

 az acsarkodó, az eltorzult kéjnek
s taszítanának, hogy helyedre ülve,
nem szégyenkezve, nem is szem lesütve,
urai legyenek nappalnak és éjnek,

 a gondolatnak, tudásnak, Törvénynek,
bitorlói az örök égi fénynek.
Pedig a gyűlölet prófétái ők,

 más nyelven mondva, mind szánalmas „ripők”,
haszonlesők s pénzért egymásnak esnek,
trónusodra Isten, kufárok lesnek.

 Fehér Ferenc

 A naphoz

 Nap tüzétől, szent hevétől
Megtermékenyül a föld,
Erdő, mező újra ébred,
És a fáknak lombja zöld.
Kis madár csicsereg az ágon,
Örvend minden e világon
Égnek nyújtja koronáját
Hódolón a büszke tölgy!

 Ezer színű virág, rózsa
Zsongó, bongó kikelet
Színpompával elkápráztat
Ifjú nyugat, ős kelet!
Fölszántatlan ugarára
Rátűz a nap hő sugára
S ámulunk szent áhítattal
Terített asztal felett!

 Nap tüzétől, szent hevétől
Megtermékenyül a föld
Isten kegyét ontja bőven
A sík, a bérc és a völgy.
Zengjen hát a hálaének
A Magyarok Istenének
Mindannyinknak ő az atyja
Testvér, egymást ne gyötörd!

 Turáni Roham, 1938. III. 7.

 Szőke István Atilla

 Legyen nemzeti ünnep a pozsonyi diadal!

 Máté-Törék Gyula

 Magyar nemzeti építészetet!

 Nem vagyok építész, sem építészmérnök, még kevésbé építőművész: katona, vérbeli katona vagyok. Ne vétessék tehát
szellemi szerénytelenségnek, hogy mint egyáltalán nem céhbeli ember, mégis valami különös, elcsitíthatatlan, ősi, belső lelki nyugtalanság, vágy űz, hajt, hogy magyar lelkem szavát hallathassam a magyar nemzeti építőművészetről. Talán annál eredetibb, hogy nem vagyok szakember . . .

 A számtan csodája

 A számtant nem mindenki szereti, sőt azt mondhatjuk, hogy például az iskolában kevesen szeretik. Nem elég mulatságos.
Pedig ha az ember nem muszájból, hanem kedvtelésből foglalkozik vele, sokszor érdekes, mulattató és csodálatos
eredményre jut. Itt van például az alábbi bizonyíték:

 Olvasói Levél

 Záhonyi Andrástól

 A Zsarátnok júniusi számában Érdy Miklós 1988-ban megjelent írását olvashatjuk Kőrösi Csoma Sándorról. A tudományos világ az emlékévet 1984-ben ünnepelte – azonban a kovásznai Kőrösi Csoma Közművelődési Egyesület 2004-es konferenciaanyagában az áll, hogy határátlépési engedélye alapján 1788-ban (vagy 1787-ben) látta meg a napvilágot (Bernard Le Calloc’h tanulmánya, 7-12. o.), nem pedig 1784-ben.

 Kemény Ferenc 1991-ben, Argentínában remek tanulmányt írt a „történeti hangfejlődés” kritikájáról. Megemlíti, hogy a korábban alsóbbrendűnek tekintett ural-altaji faj(ta) nyelve az írás feltalálóinak, a sumeroknak a nyelvével hozható kapcsolatba. Ezután a „nyugati világ” kezdeti lendülete alábbhagyott, nem áldozott többet a mezopotámiai ásatások folytatására.

 Az ősturánok hitvilága és a jelenkori hittételek - 3. rész

 Folytatjuk a Zsarátnok 7-es és 8-as számában megjelent cikksorozatot a következő és egyben befejező résszel.

 15. Az emberi lélek tana. Turáni őseink emelkedett vallásbölcseleti világnézetének egyik beszédes bizonyítéka, hogy hittek az emberi lélek meglétében és a lélek túlvilági életében. E hit egyetemes turáni hitvallás volt, amit igazol a Japántól a Lajtáig élt turánok temetkezési módja. Semmi kétségünk abban, hogy a Buddha-hívők, Shinto-vallók, mohamedánok, brahminok, tűzimádók, keresztények lélektana ez ősi kháld hittételben gyökerezik.

 Az ókháld lélek hite idővel továbbfejlődött és a túlvilági életről, valamint az élet-vizéről szóló tant alkotta meg.

 A történelmi és faji gondolat

 Írta: Batu

 Ez a két eszme csatázik mindamaz írásokban, amelyek a Magyarság és a Szabadság hasábjain látnak napvilágot Pethő Sándor és Kodolányi János tollából; de ugyane két gondolat tusázik Szontágh Jenő felsőházi és gr. Sigray Antal képviselőházi tag fölszólalásaiban is.

 ÁLDOZAT ŐSI MÓDON

 Részlet S. Karakán Elemér: „Királykérdés 999-ben” c. kiadás előtt álló művéből

 A nyári napforduló napján egy órakor Jákhalom tetején egy kötésig érő négyszögletes oszlopot látunk. Az oszlop minden oldala kétarasznyi és színaranyból készült. Árpád fejedelem alatt ezen ország területén megtelepedett héttörzsű magyarság közös áldozati kövét képezte. Súlyát illetőleg legalább négy férfira volt szükség, hogy azt rudakon tovább vihessék. Nagy becsben állott a magyarság előtt és azt megvédeni mindenkinek őseitől reárótt kötelessége volt. Míg fajtánk idegenekkel nem keveredett, szabadon állott. Különös megtiszteltetésben részesült még az a hely is, ahol már egyszer el volt helyezve, éppen úgy, mint őseink sírja.

 A TURÁNI EMBER-ESZMÉNY

 Írta: Marthosi Mórocz Dénes

 a Magyarországi Turán Szövetség alvezére

 Az egész mindenség a sajátosságok jegyében fejlődik. Minden
természeti tárgynak, a maga családján jellemzőn, megvan a többi természetes csoporttól határozottan megkülönböztető jellegzetes
színe és formája s bizonyos, hogy nem önmagáért, hanem
másokért. A virág a rovaroknak tetszeleg, hogy azok a magukkal
hozott hímporral megtermékenyítsék. A gyümölcs elfogyasztásra
ingerli a vele táplálkozókat, hogy beteljesedjen a mindenség körforgásában részére megjelölt szerep.